Online KábelTelefonkönyv

HÍREK

Az ismeretlen Szendrey Júlia
2011-09-08 16:32:00
Petőfi és Júlia házasságkötésének 164. évfordulóján kiállítás nyílt a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum kiállítótermében.
A kiállítást rendezte és megnyitotta Dr. Ratzky Rita irodalomtörténész, az Országos Petőfi Sándor Társaság társelnöke.

A megnyitón Mihály Szilvia előadásában
részlet hangzott el Kerényi Ferenc Júlia című monodrámájából.
A kiállításlátogatók
Krámer Iván gyűjteményét véginézve megismerkedhetnek a "feleségek feleségének" életével.

A megnyitó után a részt vevők közösen emlékeztek
a kiskőrösi egész alakos Júlia-szobor felavatásának 25. évfordulójáról.

A kiállítás megtekinthető: 2011. október 4-ig




Szendrey Júlia 1828. december végén született Keszthelyen, az Újmajorban. Édesapja, Szendrey Ignác a Festetics grófok, később pedig a Károliak gazdatisztje volt.

Szendrey Júlia - feltehetőleg keszthelyi előtanulmányok után - Mezőberényben tanult, majd Pesten folytatta tanulmányait. A tanulóévek után a fiatal leány visszakerült az apai házba, ami akkor Erdődön volt. A kamaszleány Nagykárolyban talált barátnőt, társaságot, szórakozási lehetőséget. Térey Mária volt a legjobb barátnője, neki köszönhetjük, hogy "összehozta" Júliát élete nagy szerelmével, Petőfi Sándorral. Ő volt az, aki a veszekedő szerelmeseket kibékítette, és a XIX. századi magyar irodalom legszebb szerelmi házasságához hozzásegítette barátait.

Júlia nagyon bátor leány volt, szembe szállt édesapja akaratával, otthagyta szüleit, és szerelmével, férjével a vagyontalan fővárosi értelmiségiek életét élte.

Szendrey Júlia a pesti élet ünnepelt asszonya lett. A márciusi események idején, és azután is végig a férje mellett állt, és követte az erdélyi hadszíntér közelébe is. Tordán várta vissza Zoltán fiával együtt az ő Sándorját. Sajnos hiába. Átkutatta a fehéregyházi csatatér környékét, de  Petőfi sírját sem akkor, sem később nem találták meg.

A fiatal özvegy Pestre költözött. A maga és főként gyermeke, Zoltán érdekében a kezét nyújtotta Horvát Árpád egyetemi tanárnak. Második házassága boldogtalan, de termékeny volt: négy gyermeket szült még Zoltán után, akik közül csak három érte meg a felnőttkort: Horvát Attila, ifj. Horvát Árpád és Horvát Ilona.

Horvátné, Szendrey Júlia második házassága idején vált költővé, íróvá. Írói készségét már Petőfi Sándor és Jókai Mór is észre vette. Később költeményeket is elkezdett írni, de nem ezt volt a legerősebb műfaja. Meséket fordított Andersentől, elbeszéléseket írt, és folytatta a Naplót is.

Halála előtt egy évvel külön költözött Horvát Árpádtól, aki nem bírta az alkotó nőket. A Zerge utcában halt meg; Tóth József felolvasója volt mellette, aki utolsó leveleit, és Naplóját is megőrizte az utókor számára. Tóth József halála után a fia vigyázott a becses dokumentumokra, majd 1928-ban átadta azokat a kutatás számára.




IMPRESSZUM
Copyright © 2016 Kiskőrös Tv, Minden jog fenntartva.